Archive for May 2008

Talán már látom az alagút végét...

Újra itt, provizionálisan... Jövő hét szerdától meg aztán nagyon... Akkor ugyanis remélhetőleg véget ér az elmúlt kilenc hónap szenvedése, és a végső vizsgámmal begyüjthetem a Cambridge diplomámat. Szerda este az egész bagázs a Pampasba megy ünnepelni, majd megírom milyen volt, bár eddig csak jót hallottam róla. Addig is már nem bírtam magammal, és bár úszom mindennel, amit még le kéne adnom szerdáig, itt ez a gyönyörűség...

Lehet már vagy egy hete is annak, hogy megfőztem, de csak most jutott rá egy szűk órácskám, hogy postoljam. Nagyon nyári hangulata van, nem is csoda a harminc fokos kánikulában. A borsó természetesen frissen fejtett, a kurmpli is újkrumpli, a menta is saját termés, egyedül a tintahal mirelit, mert a legutóbbi rémálom után egy darabig szerintem nem fogok vállalkozni az sk pucolásra :) Most csináltam először tintahalat a kontakgrillemen, és az eredmény egész jó lett... csak az utána lévő sika-mika az amiről szivesen lemondanék. Hiába, a mosgatógép sem mindentudó.

Hozzávalók
6 db közepes tintahal (4-500g)
4 ek olivaolaj
1 fél citrom leve
apróra vágott rozmaring


A salátához

400 g újkrumpli
100 g kifejtett zsenge zöldborsó
1 csokor menta
1 csokor petrezselyem
2 ek olivaolaj
1 tk dijoni mustár
1 fél citrom leve

bors

Az olivaolajat összekeverjük a sóval, rozmaringgal és citromlével. A tintahalakat jól bedörzsöljük ezzel a páclével és pár órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól átjárhassák.

A krumplit megtisztítjuk, nagyobb kockákra vágjuk és sós vízben feltesszük főzni, de vigyázzunk ne főzzük túl puhára mert szétesik. A zöldborsót enyhén sós forrásban lévő vízbe tesszük, és két percig blansírozzuk. A 2 perc leteltével leveszük a tűzről, és hideg vízzel leöblítjük. Hozzákeverjük a szintén leszűrt krumplihoz.

A mentát és a petrezselymet apróra vágjuk és összekeverjük az olivaolajjal, mustárra és citromlével. Egy kevés petrezselymet félretehetünk a tintahalra. Sózzuk borsozzuk és közvetlenül tálalás előtt összeforgatjuk a zöldborsós krumplival.

A kontaktgrillt vagy serpenyőt felforrósítjuk, és a tintahalak mindkét oldalát 2-3 percig sütjük. Tovább nem szabad, mert ha túlsütjük gumis lesz. Tálalás előtt megszórhatjuk kevés aprított petrezselyemmel, és tegyünk mellé citromszeletet is.

Ez itt nem risotto - Portugál csirkés rizs

Ma sztrájk volt. Ami több okból sem olyan rossz dolog azért, főleg ha figyelembe vesszük, hogy dolgozni sem mentem ez okból kifolyólag. :) Volt időm hát szép ráérősen sétálgatni a csarnokban, csak a sok turistát meg a félméteres objektívjeiket kellett kerülgetni, vásárló ugyanis nem nagyon volt. Kaptam csicsókát, friss málnát egészen baráti áron, a spárga is egész olcsó már, és az ázsia boltból meg hazacipeltem egy nagy zacskó tápióka gyöngyöt és jó Mrs. Lipton módjára pudingot csinálok belőle hamarosan. Medvehagyma függőknek ez úton üzenem, hogy legalább négy helyen láttam még, többek között az ázsiában is tonnaszám felhalmozva, szóval ha valakin már jelentkeznek az elvonási tünetek, uzsgyi, a csarnokban még van bőven. :)
Mire hazaértem jó késő volt már, így valami egyszeű késői ebéd korai vacsi félét kellett összeeszkábáni, így született meg ez a Portugál fogás. Igazándiból valószinűleg bárhonnan máshonnan is származhatna semmi extrán különleges nincs benne, de egy Portugál szakácskönyvből származik, így biztosan autentikus. A tengeri herkenytűs rizsétel mindenféleképpen, azt több helyen is láttunk kint, olyasmi volt mint a risotto ala pescatore Sziciliában (nyami:)) Érdekes hogy minden mediterrán népnek megvan a maga rizses egytálétele, az olaszoknál ugye a risotto, Spanyoléknál a paella, a Portugáloknál ez, a Görögöket nem tudom, valaki küldhetne valami jó receptet:)
Az eredeti receptben nincs bor, de szerintem fehérborral ételt elrontani nem lehet (talán a tejbegrízen kívül) így ebbe is currant egy kevés, és senki nem bánkódott emiatt. Ha valaki szereti petrezselyem helyett tehet bele korianderzöldet is, nekem az kevésbé fekszik.

Hozzávalók

500 g csirkemellfilé felkockázva
200 g füstölt húsos szalonna apró kockákra vágva
2 ek olivaolaj
1 hagyma apróra vágva
2 gerezd fokhagyma összezúzva
1 piros kaliforniai paprika magháztalanítva és kockákra vágva
345 g hosszúszemű rizs
8 dl húsleves
1,5 dl fehérbor
115 g olivabogyó (recept szerint fekete, de én a zöldet preferálom)
75 g frissen aprított petrezselyem (ezzel kérem nem viccelünk, a szárított tényleg csak konfettinek jó)
só és bors

1. A húst enyhén sózzuk, és pár percig állni hagyjuk, Ezalatt összevágható az összes többi zöldség. Egy nagy serpenyőben felforrósitjuk az olajat és beletesszük a csirkét és a szalonnát és jól átpirítjuk. Hozzáadjuk a hagymát, a fokhagymát, a paprikát és pár percig együtt pároljuk.

2. Beleöntjük a rizst, jól elkeverjük, majd jöhet a bor és a húsleves. Felforraljuk, majd takarékra tesszük és 15-20 perc alatt készre főzzük, amíg a rizs meg nem puhul. Ha a levét idő előtt elfőné, pótoljuk húslevessel, vagy vízzel.

3. Ha megfőtt, belekeverjük az olivát és a petrezselymet, sózzuk ha kell, és ízlés szerint borsozzuk. A portugálok ehhez még esznek kenyeret is, de szerintem az azért már talán túlzás, pláne, hogy a fürdőszobaszezon dörömböl az ablakon :)

Édes kis semmiség - na azért mégsem :)

Ezek tortácskák igazán egyszerűek, és olyan látványosak, hogy önmagukban is mint kis műalkotások diszlenek az asztalon. Tulajdonképpen a sokféle változatban keringő New York-i sajttorta miniatűrizált változatai ezek, amiket kis méretüknél fogva talán még gusztusosabban lehet szervírozni. Vendégvárásnál igazi adu ász. Mivel hajnali fél három van, most bevezetőnek elég ennyi, jöjjön inkább a recept. :)

Hozzávalók

125 g kakaós keksz morzsára törve
100 g vaj megolvasztva
450 g ricotta vagy túró
450 g natúr sajtkrém (pl Philadelphia)
1 cs vaniliás cukor
175 g porcukor
3 tojás
a díszítéshez áfonya, vagy bármilyen idény jellegű bogyós gyümölcs

1. A sütőt előmelegítjük 160 fokosra és kibéleljük a muffinformákat papírkapszlikkal. A kekszmorszát összekeverjük az olvasztott vajjal, belekanalazzuk a formák aljába, majd jól lenyomkodjuk, hogy összetömörödjön. Hagyjuk kicsit hűlni.

2. Egy nagy tálban habosra keverjük a túrót és a sajtkrémet, hozzákeverjük a cukrot, a vaniliáscukrot, majd ha szépen összeállt a 3 tojást is. Ha az egészet simára kevertük belekanalazzuk a formákba a kekszmorzsás keverék tetejére.

3. 25 percig sül, utána ha kihűlt érdemes hűtőben tárolni, egyrészt mert hidegen finomabb, másrészt így tovább eláll. Közvetlenük tálalás előtt díszítsük áfonyával.

Elhavazva - Cukkinis Fetás Muffin


Semmire nincs időm mostanában. Ez a recept is még hétvégéről maradt, gondoltam felrakom, mert nem tudom mikor lesz legközelebb időm bemenni a konyhába. Még szeptemberben elkezdtem egy Cambridge Diplomát csinálgatni. Mikor a trénerek azt mondták vegyünk érzékeny búcsút a családtól egy évre azt hittük viccelnek. Hát nem :(

Most kezdenek csak besűrűsödni a dolgok, egyik beadandó éri a másikat, tanulmányok, kutatások, vizsgatanítás, vizsgára készülés... Minden energiámat erre kéne öszpontosítani most, de én legalábbis ha határidőt látok azonnal ellentámadásba lendülök, és mindenféle egyéb akcióval szabotálom a dolgot. Ez lenne a főzés is... de az elmúlt időszakban annyi határidő módosítást kértem, hogy ég a pofámról a bőr. Így most egy ideig kevesebb recept lesz, helyette megpróbálok minél okosabb lenni. :))) Ha ez egyáltalán még lehetséges


Naszóval muffin. Ez is a Skóciában beszerzett könyvből való, régóta szemzgettem vele is csakúgy mint a lazacossal. Itt az eredeti receptet közlöm, ahogy a könyvben volt, bár én kicsit változtattam rajta. Az eredetihez képest van benne pár szem apróra vágot zöld olivabogyó is. Úgy gondoltam passzol a fetás történethez, de még így sem az igazi. Ha valaki kipróbálja szerintem tegyen bele egy fél-egy pohár joghurtot is tésztalazítás gyanánt. Enélkül ugyanis elég pogácsás lett az állaga, ami alapvetően nem baj, de ez elvégre mégiscsak egy muffin. Kis extra fűszerezés sem ártana bele, mondjuk egy kis rozmaring meg fokhagyma. Legközelebb én is így fogom csinálni. Ha valaki kisérletezett vele, megírhatná hogy sikerült, érdekelne. Jó alkotást!



Hozzávalók


250 g simaliszt

1/2 cs sütőpor

1 kk só

2 tojás

115 ml szűz olivaolaj

175 g cukkini lereszelve

115 g morzsolt feta sajt

1 citrom reszelt héja


1. Egy tálban elektromos habverővel simával keverjük a tojásokat és az olajat. Hozzáadjuk a fetát, a reszelt citromhéjat és a cukkinit, és simára keverjük. Hozzákeverjük az előzetesen összekevert liszt + só + sütőpor keveréket és addig keverjük amíg a tészta összeáll.

2. Muffinformákba tötjük ( a szokásos papirkapszli, vagy kivajazás után) és 175 fokos előmelegített sütőben 30 percig sütjük.

Spárgázom én is


Teljes erővel tombol a spárgaszezon, én is becsempésztem már párszor a heti menübe. A csempészés szó nem véletlen, rajongásommal egyedül vagyok itthon (Komolyan kezdek rájönni hisztis egy családom van :) ) A leves azért elfogyott, így gondolom nem lehetett annyira rémes. A csicsóka csak azért landolt a végtermékben, mert maradt egy kevés még múlt hétvégéről, és még épp meg tudtam menteni utolsó pillanatban, mert nagyon úgy nézett ki, hogy már készül megadni magát az enyészetnek. A két íz amúgy remekül kiegészíti egymást, máskor is sütöttem már együtt őket, tényleg jó páros, egyik sem igazán domináns. Igazi tavaszi, koranyári ízek :)

Hozzávalók

1 csomag zöld spárga
20 dkg csicsóka
1 fej vöröhagyma
2 ek olivaolaj
1 l húsleves
1 dl fehérbor

bors
parmezánforgácsok

A spárga rügyeit levágom, és forrásban lévő sós vízbe dobálva 3 percig főzöm, majd kihalászom őket és félreteszem díszítgetni, meg levesbetétnek.A hagymát felaprítom, a spárga maradék részét egy centis darabokra vágom, a csicsókát is meghámozom, és felaprítom.

Egy lábosban felforrosítom az olivaolajat, és üvegesre fonnyasztom benne a hagymát. Felöntöm a fehérborral, beleteszem a spárgát és a csicsókát, keverek rajta párat, majd jöhet a húsleves. Felforralom, és forrástól számítva 15 múlva késznek nyilvánítom. (nézzük meg, hogy a zöldségek rendesen megpuhultak-e, de ennyi idő általában elég)

Jöhet a botmixer, amivel krémesre zúzom a zöldségeket. Izlés szerint lehet higítani húslevessel, vagy dúsítani kis tejszínnel. Sózzuk borsozzuk, és a főtt spárgarügyeekkel, illetve parmezánforgácsokkal tálaljuk.

Kreatív Kaméleonkodom - VKF XV. forduló




Na, imhol megérkeztünk egy újabb jubileumi vkf-hez, nevezetesen, ez lesz a 15. forduló, melyben kedves Beatbull igazán feladta a leckét, hiszen a kreatív tálalás és ételek újragondolása igazán az ő asztala. Én a magam részéről, inkább egy-egy különleges összetevővel szoktam bohóckodni, vagy teljesen újat, elképesztőt, sosem látottat kibróbálni. Ez a „dobjuk fel régi ételeinket új köntössel” számomra új dolog. (Újfent, dehát ezért jó ez a vkf.)

Az első pályaművem, amely szintén desszert lett volna, csúfosan sikerült. Finomnak finom lett, na de pont a külcsín, amivel jelen esetben domborítani kellett volna, hagyott maga után bőven kívánnivalót. Kedves Beatbull, ezúton is elnézést, ha pénteken a szokásosnál többet csuklottál volna, de neved egészen kreativan fordult át mindenféle roppant hasznos kötőszóvá... :)

Szóval ott álltam vala péntek este teljesen meglőve, és ötlettelenül. Aztán miközben tanácstalanul álltam a hűtő előtt megláttam egy doboz mascarponét Úgy látszik ez a hétvége ilyen dühöngősre sikeredett, ugyanis a mascarponét is bosszúból vettem. Történt ugyanis, hogy egy héttel korábban szerettem volna párom szülinapjára egy kis körtés csokitortát sütni, amihez nem volt itthon mascarpone. Körberohantam 3 nagyobb áruházat de persze sehol nem kaptam. Ennyit arról, hogy az ember minek lakik székesfővárosunk bel bel belvárosában. Na és persze egy héttel később ugyanazon üzletek egyikében rögtön kétféle mascarponét is vesztegettek (gyöngyöt a disznók közé) ígyhát juszt is csakazértis vettem belőle, és milyen jól tettem.

Ha azt vesszük, jobb dolgot nem is választhattam volna a tiramisunál, ez az édesség egyike ugyanis azoknak a dolgoknak amelyeket főzőpályafutásom legelejétől kezdve csinálgatok. Kezdetben betűről-betűre ragaszkodtam a Rómából rámhagyományozott recepthez, aztán amint többfelé mászkáltam Olaszországban, rájöttem, hogy nagyon sokféleképpen készítik. Tehát igencsak ráfért egy kis pofozgatás.

Az eredmény pedig nem is lett rossz. Persze munkaigényesebb mintha csak babapiskótát dugdosnánk a kávéba, de a tényleges ráfordított energia nem annyival több, hogy ne érné meg néhanapján, ha az ember valami különlegesebbet szeretne produkálni. A receptben instant kávé szerepel, azon egyszerű oknál fogva mert nálunk amúgy senki nem iszik kávét, igy kávéfőzőnk sincs. Otthon persze tessék rendes főzött, méregerős lavazzát használni. A piskótához amúgy továbbra is egyszerűbb a kávépor szerintem. Az íze amúgy picit kevésbé lett kávés mint szerettem volna, ezen majd ügyködöm kell még legközelebb. A krémbe viszont tettem egy kis extra rumot (egyébként nem szoktam) mert annak az ízét azért nem akartam ilyen mértékben mellőzni. Ha valakit elkapna a hév és talál megoldást a kávé problémára kiváncsian várom :)



Hozzávalók (4 kis tortácskához)


7 tojás
4 tk instant kávépor
12 dkg + 3 ek cukor
12 dkg liszt
2 ek tej
1 lapzselatin
250 g mascarpone
2 ek rum

2-2 tojásból két piskótalapot sütünk. Én nem szoktam különválasztani a fehérjét a sárgájától. Egyszerűen a tojásokat tojásonként 3 dkg cukorral nagyon habosra keverem, majd beleóvatoskodok szintén tojásonként 3 dkg lisztet. Ez esetben tehát egy piskótalap 2 tojásból készül, és az egyikbe a tojáshoz teszünk még 2 tk instant kávéport is és így keverjük habosra. 180 fokos tepsiben 6-7 perc alatt szépen megsülnek.

A kávépor másik feléből erős feketávé készül, és belekeverek egy ek rumot is. Ha a piskótlapok kihültek a kávét szépen rácsurgatom az egyik oldalukra úgy, hogy az egész felületet befedje. (Most én ezt csak a kávés piskótalappal csináltam meg a szinek kedvéért, legközelebb talán lehetne mindkettőt, ha nem szívja be teljesen a sárga, akkor megmarad a csíkozottság.) a két piskótalapot ezek után egymásra fektetem. A kávés rész nézzen egymás felé, a nedvesség ugyanis kicsit összeragasztja a lapokat

Ha ezzel megvagyunk a dupla piskótát félcentis csíkokra vágjuk, ezzel fogjuk majd kibélelni a formákat. (Én kávéscsészéket használtam) A csészék kibélelésénél mindenki hagyatkozzon nyugodtan a fantáziájára, énis többféle mintával kisérletezgettem. Ha kész vagyunk a béleléssel a szabadon maradt belső üregbe jön a krém. A mascarponét 3 tojássárgájával és 3 ek cukorral habosra keverjük. A mostani változatba tettem egy kis tejben felolvasztott lapzselatint is, hogy biztosan nem follyon szét, amúgy a normál tiramisuba teljesen felesleges. Ha valaki szeretne a krémbe is tehet egy ek rumot. Ha a krém kész megtöltjük a csészében a piskóták által formált üregeket és a hűtőbe tesszük a csészéket, hogy a krém kicsit megdermedjen.

Tálaláshoz a csészéket kiborítjuk, és a tortácskákat megszórhatjuk kakaóporral. (nem cukrozottal!!!)

Powered by Blogger.