Archive for April 2008

Napfényes vasárnap délután




Tápióka puding. Sokaknak valószínüleg mókásan hangzik az étel, tényleg mintha, csak valami vicc lenne. Megint másokban Mrs Lipton rémlik fel a Csengetett M'Lord című klasszikus vígjátéksorozatból, amint Lady Lavender gyakorolja rajta a célbadobást a fent említett ínyencséggel. Merthogy tápióka puding igenis finom. :) nehéz elképzelni amikor az ember ránéz a poliuretán habgolyócskákra emlékeztető tápiókagyöngyökre, hogy ebből valami ehető lesz. Pedig a távolkeleten ma is ismert és kedvelt alapanyag a maniókagyökérből kivont kis golyócska, amely főzés után megduzzad és áttetsző lágy gyönggyé transzformálódik. Nekem a kaviár jutott róla eszembe.
Álmos napsütütte délutánokra pont jó kis desszert lehet egy kis eperrel vagy anélkül. Legjobb a teraszon, ahonnan lehet nézni hogyan sertepertélnek a feketerigók a fűben, illetve Ashley kutya (álnéven Lali) mélán néz ki a kis buksijából, mintha ott világrengető gondolatok zajlanának, de párom és én pontosan tudjuk, hogy Ashley kutya fejében egyetlen dolog van, egy kis cetli, miszerint ez a hely kiadó :))))))
Szóval akár is így is lehetne enni ezt a pudingot, mi mégsem így tettük. Pedig vasárnap is volt, napsütés is és feketrigók is Ashley kutyával egyetemben. Puding viszont már nem volt, az elfogyott előző nap. :) Na de sebaj, azért itt a recept, hátha jövő héten is kisüt a nap, és valakinek kedve szottyanna az árnyékban lustálkovda egy kis régimódi desszerthez.



Hozzávalók (4 személyre)

3/4 csésze tápiókagyöngy

4 csésze tej

4 ek cukor

2 tojás sárgája

vanilia aroma

izlés szerint fahéj, kakó, lekvár, vagy valamilyen idény gyümölcs

A tápiókát célszerű beáztatni egy csésze tejbe egy fél órácskára. Ezután keverjük simára a tojássárgájával és a cukorral, majd adjuk hozzá a maradék tejet. Kis lángon folyamatosan kevergetve forraljuk fel, ha nem kevergetjük, összeáll, csomós lesz, és akkor fujhatjuk az egészet. Ha felforrt, tovább főzzük kevergetve 4-5 percig amíg a tápióka teljesen meg nem fő. Ezt onnan látjuk, hogy a szemek megduzzadnak áttetszővé válnak, és az egész puding besűrüsödik. Ha kész, hozzákeverjük az aromát, majd tálakba töltjük, és izlés szerint díszítjük. Melegen és hidegen is nagyon finom.

Újból talpon - Egy régebbi adósság



Hát a Portugál összefoglaló még mindig csak készülőben, de még nem jutottunk el oda hogy átnézzük a 6 gigányi képet ami készült. úgyhogy türelem, türelem. :)

Az alábbi fogás a Liszabon és a déli Algarve partvidék közé ékelt Alentejo tartomány sajátja, különös kombinációja a disznóhúsnak és a kagylónak. Elsőre talán tényleg kicsit bizarr, olyan mintha a sertéspörköltbe beleszórtuk volna a fürdőszobai dekort, de ízre remekül kiegészítik egymást, és a fehérbor íze úgyis visz mindent. Alentejo tartomány legjellegzetesebb dolga talán a paratölgy. Amerre a szem ellát az utak mentén mindenhol lecsapolt kérgű fák vöröslenek, és ha az ember közelről megtapogatja a még ép kérget tényleg puha, mintha egy dugót tapogatnánk:) Engem mindig gyermeki lelkesedéssel töltenek el az ilyen felfedezések, mint pl. hogy a parafa tényleg fáról jön. jééé:) Ha valaki amúgy erre a tájra vetődik érdemes megkukkolni Sines városát ahol Vasco da Gama is született, egy ódon vár mellett álló szobra ma is szótlanul bámulja az Atlanti óceánt.


Az alábbi fogáshoz legjobb valami jobbfajta száraz fehérbor és pár szelet vastag puha kenyér amivel tunkolni lehet. A háttérben szólhat egy kis Fado zene. Ha még nem próbálkoztunk ezzel a műfajjal érdemes meghallgatni Marizát. Ő egy fiatal Fado énekesnő aki ezt az ősi műfajt kicsit modernebb felfogásban adja elő, itt meghallgatható egy videó az egyik legismertebb számáról, a címe Chuva, mely magyarul esőt jelent.





És akkor maga a recept:))

Hozzávalók

250 ml fehér bor
3 gerezd fokhagyma összezúzva
1 teáskanál őrölt pirospaprika
2 babérlevél
2 ek olivaolaj
750 g disznóhús felkockázva (Nekem szűzpecsenye volt, de pl. combból is valószínüleg finom)
1 hagyma apróra vágva
1 ek paradicsompüré
2 ek paprikakrém (piros arany?)
1,5 dl húsleves
500 g kagyló (vongole) lehetőleg friss és nem fagyasztott
egy csokor frissen aprított korianderzöld
1 citrom leve
frissen őrölt só és bors
citromszeletek a tálaláshoz

1. Egy tálban összekeverjük a bort, a fokhagymát, a paprikát, sót és a babérlevelet, és beleforgatjuk az apróra vágott húst. lefedjük és hűtőben legalább 2-3 órát pácoljuk. A kagylót megtisztítjuk, ehhez legalább 30 percre tiszta hideg vízbe tesszük őket, hogy a kosz kiázzon belőlük, majd folyó hideg víz alatt többször átöblítjük.

2. Egy Serpenyőben felforrosítjuk az olajat, a húsról leszűrjük a páclevet, de nem öntjük ki, mert erre még szükség lesz. A húst kis adagokban szép aranybarnára pirítjuk, majd egy külön tálban félretesszük. A visszamaradt olajban üvegesre pároljuk a hagymát, visszatesszük a húst, hozzáadjuk a páclevet, a paradicsompürét és a paprikakrémet és az alaplevet, majd felforraljuk. Ha felforrt, kisebbre vesszük alatta a hőt és 10-15 percig gyöngyöztetjük, amíg a hús szépen megpuhul.

3. Hozzáadjuk a kagylókat és jól elkeverjük. Lefedjük és újabb 5-10 percg főzzük, amíg a kagylók ki nem nyilnak. A zárva maradt kagylókat ezután kivesszük és kidobjuk. Belekeverjük a korianderzöldet, citromlevet és a borsot, ízlés szerint utánasózunk.
Citromszeletekkel és kenyérrel a legjobb enni

Beállok én is a sorba - Brummogó hagymatorta


Illetve sokkal inkább Brummogó-hagyma torta. Kezdtem úgy érezni, hogy ez valamiféle gasztrocikivá válik lassan ha az ember nem főz és posztol valamilyen medvehagymás receptet. Én meg ugye mainstream ember lévén majmolom a nagyvilágot, elcsábulok, meg ugyan nem térek, de hát itt van tessék. Vettem amúgy már medvehagymát pár héttel ezelőtt, és meg kell mondjam, még ha ezért halálra is köveznek, én valami nagyobb durranást vártam. Hát hagymás. Illetve fokhagymás. De annyira azért mégsem. Ja és egy kis fűíze is van :) Sokban talán nem tér el a sima zöldhagyma szárának ízétől:) De hát mit tesz a tömeghisztéria, vesszük mert mindenki veszi, a Culinaris meg kapva kap az alkalmon és 550 Forintért árul valamit ami VADON NŐ AZ ERDŐBEN és ennyi van belőle mint a szemét. Rájuk egyébként (Culinaris) a múltkor amúgy is kiakadtam picit. Egy ideje nem jártam már náluk és legutóbb ledöbbentem mennyire felmentek az árak... Medvehagymát amúgy sehol nem láttam 450-nél drágábban eddig, de hát náluk biztos bio, egyenesen a bio erdőből. Éljen a vadkapitalizmus:)

Ez a kis tortácska amúgy hirtelen felindulás szüleménye többek között mert kedves Starfokker barátom elkezdett nyaggatni msn-en, hogy igazán postolhatnék már valamit. És valójában igaza van, én is utálom, hogy ennyire semmire nincs időm. De kitartás hat hét még kb és véget ér a 8 hónapja tartó gyötrelem. Csak kérdés hogy jutok el odáig. :)

Medvehagymás Juhtúrós tortácska

1/2 csomag leveles tészta
10 dkg juhtúró
2 tk medvehagymás pesto (saját készítésű)
3 db paradicsom
1/2 doboz natúr joghurt

A sütőt előmelegítem 200 fokra. A leveles tésztán nyújtok picit, én nem szeretem ha túl vastag. Akkora köröket szaggatok belőle hogy pont szépen kibélelje a formákat. Az egyik paradicsomot félbevágom, kiskanállal kiszedem a magját és a húsát, hogy csak a kemény része maradjon, majd felvágom apró kockákra. A juhtúrót összekeverem a joghurttal és a medvehagymás pestóval és a paradicsom kockákkal. A masszát beletöltöm a kis tortácskákba hogy a formának kb. a feléig érjen. A másik két paradicsomot felkarikázom és teszek mindegyik tortára egy karikát. A sütőben 12-13 perc alatt szépen készre sülnek.

VKF XIV. Magyaros Ízek bűvöletében


Szeretem a VKF-eket, mert valahogy mindig olyan témákba botlottam eddig, amik amúgy nem nagyon mozgatták meg korábban a fantáziámat, így kénytelen vagyok elmélkedni rajtuk. Megvallom őszintén nagyon ritkán főzök magyaros ételeket. Nem azért mert nem szeretem, hiszen nagyon is szivesen eszem hurkát, pacalt, avagy paprikás csirkét, de otthon valahogy sosem állnék neki. Talán kicsit túl munkás nekem, és bármilyen hülyén hangzik, de nekem egy paprikás krumpli elkészítése is hosszadalmasabb mint mondjuk egy kapribogyós borjúsült. Igaz éles teszten még nem mértem, lehet hogy megérne egy posztot. És ez tényleg nem sznobság, hiszen a lecsó nálunk is abszolút favorit, és anyukám zserbójával azért kevés dolog vetekszik. De valahogy mégis így alakult.

Ez a kacsamáj sem feltétlenül autentikusan magyaros étel, bár minden ami belekerült egytől egyig magyar dolog (is lehetne). A múltkor elkaptam egy beszélgetést a csarnokban aholis két kofa arról beszélgetett, hogy a franciák is tőlünk viszik a hízott libamájat foie gras-nak, így gondolom akár ebben is lehetnénk világnagyhatalmak. Nekem a kacsamáj valahogy mindig kedvesebb volt valamiért, talán kevésbé kommersz. :))

Anyukám sokszor csinál otthon amolyan vendégváró gyanánt szalonnába tekert pecsenyemájat megsütve. Aki csinálta már, tudja mennyire macera mentes és finom. Ehhez a recepthez azonban jobb a hízott kacsa- vagy libamáj, tudom, mert mindkettővel kipróbáltam már korábban. Előételnek isteni választás, még ha nem is a legolcsóbb fajta, de a vendégsereget biztosan leveszi a lábáról. Pontos mennyiségeket nem fogok megadni, mert úgyis nagyban függ attól, hogy mekkora májakat sikerül beszerezni. Az meg hogy ez hány személyre elég, szintén egészen változó, én most az egészet egyedül ettem meg:)

Hozzávalók

Hízott kacsa- vagy libamáj

Aszalt szilva

Szeletelt húsos szalonna

Száraz fehér bor (nálam most egy kis tokaji szamorodni)

Tálaláshoz kis kakukkfű esetleg pár csepp balzsamecet


1. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A májat megtisztítjuk a hártyáktól és felsleges rostoktól, és a két részt különválasztjuk. Ha a kisebbik rész is elég nagy, mindkettőt megtölthetjük, ha nem a kicsiből lehet pástétom, vagy megsüthetjük töltés nélkül.

2. A májat hosszában átszúrjuk hurkapálcikával, majd egy fakanál nyelével esetleg az ujjunkkal kitágítjuk a nyilást, vigyázva hogy a máj ne hasadjon el. (Amúgy ha elhasad sincs tragédia, a szalonna úgyis összefogja.)

3. A nyilásba óvatosan beltömködjük az aszaltszilva szemeket, próbáljunk olyat szerezni, ami nincs kiszáradva még, hanem jó ragacsos; ezzel dolgozni is egyszerűbb, meg a végeredmény is finomabb lesz. Ha ez megvan elkezdjük szépen beborítani a májat szalonnal szeletekkel keresztben, úgy hogy a szeletek részlegesen fedjék egymást. Ha végigértünk, a szeleteket mindkét oldalon a máj alá hajtjuk, és az egész "batyut" betesszük egy jénaiba, vagy egyéb sütésre alklmas tálba.

4. Aláöntünk annyi fehérbort hogy a májnak kb. a negyedéig érjen, majd alufóliával lefedve betesszük a sütőbe. 25-30 perc sütés elég neki, az utolsó 10 percben vegyük le a fóliát hogy a szalonna a tetjén szépen megpiruljon. Ha kihűlt, vékony szeletekre vágva szervirozhatjuk, piritóssal, apróra vágott kakukkfűvel vagy pár csepp balzsamecettel.

Megjöttem - Portugál tortácskák


Hát itt lennék megen'... Bánt ám a lelkiismeret hogy hetek teltek el az utolsó poszt óta, de hát ugye elhúztunk 10 napra délre, aztán mikor megjöttünk nyakamba szakadt egy csomó munka, ami azóta is ott van. (mármint a nyakamban) Kárpótlásul most egy sor portugál recept következik, remélhetőleg egy-egy útibeszámolóval egybekötve. (Ez utóbbi jön hamarosan csak szortírozni kell 6 gigányi képet) Terv szerint lesz majd pár fényképes ízelítő azokról a tájakról, amiket bebarangoltunk, és ezekből jópár van, hiszen levezettünk majd' 2000 kilométert keresztbe kasul mindenfelé az országban, valamint egy-két, az adott tájra jelemző ételt is megpróbálok majd itt reprodukálni.

Elsőként álljon itt egy kis desszert, amihez hasonlót gyakorlatilag bárhol az országban ehetünk. A portugál rettentő édes szájú nemzet, az ember lépten nyomon cukrászdákba botlik, ahova jobbára be is tér, hiszen a választék mindig nagy és az árak is barátságosak. A legfőbb alapanyag láthatóan a tojássárgája, mindenbe raknak belőle bőven. Láttam receptet, ahol egy ünnepi tortához 40!!! tojássárgája kell. Kiváncsi vagyok mi történik a fehérjékkel, biztos a helyi testépítők kapják meg reggelire:) Ehhez a sütihez nem kell ennyi, de azért ígyi pompás, nagyon hamar elkészül, az egyedülimunkás rész a tésztakorongok kiszaggatása. Akkor jó, ha a levelestészta igazán vékony, hogy a krém kaphassa a főszerepet.

Hozzávalók (12 darab)

1 csomag (450g) levelestészta
60 g kristálycukor
2 tojássárgája
2 tojás
250 ml tej
125 ml sűrű tejszín
1 tk vaniliaaroma

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A levelestészta lapokat kicsit még nyújtjuk, én szeretem, ha jó vékony, hiszen ebben a tortában a krém a lényeg, a tészta csak összefogja. A tésztából akkora köröket vágunk ki, hogy könnyedén kibélelhessük vele a muffinformákat. Nekem erre egy japán kistál volt pont jó méret, kb 9 centis átmérővel. Ha ez megvan elkészítjük a krémet. Ehhez a tojást és a tejet cukorral habosra verjük majd belekeverjük a tejet a tejszínt és a vaniliaaromát. Az elkészült krémet a tésztakosárkákba töltjük, vigyázva, hogy ne legyen teljesen tele. (nekem ez annyira nem sikerült) és a sütőben 13-15 percig sütjük, vagy amig a tészta szép aranybarna nem lesz. Kis csipetnyi fehéjjal az amúgy kitűnő kis tortácska élvezeti értéke tovább fokozható.

Powered by Blogger.